Az erdélyi Kalotaszeg egyik legismertebb magyar néprajzi tájegység.  Fatornyos templomai, színpompás viselete, varottasai, fafaragása, virtuóz legényes tánca és zenéje világszerte ismert. Földrajzilag az Erdélyi-medencében, Kolozsvártól északra terül el.  Nyugaton a Gyalui-havasok, észak-nyugaton a Kalota-Vigyázó havas, észak-keleten a Meszes hegység, keleten az Almás és Nádas folyók határolják.  Itt ered a Sebes Körös. Kalotaszeg földje a legrégibb időktől fogva lakott volt.  A szkíta, avar és honfoglalás kori sírleletek díszítő elemei egyezést mutatnak a ma is ismert és alkalmazott díszítő elemekkel. Az itt megtelepülő Mikola-Kalota nemzetség 1100 táján már templomokat épített.  Az 1241-42-ben betörő tatárok üszkös falvakat hagytak maguk után.  A 14. századtól Kalotaszeg települései két földesúri birtok jobbágyfalvai lettek, a Gyerőffy, Kabos, Kemény, Radó, Vitéz, Valkay kisnemesi családok kivételével.  Az 1540-es évektől […]