Talán tudjátok, hogy Líceumunk diákjai a sztálini elhurcoltakra emlékeztek meg 2013. november 30-án. Szabó György tanár úr szervezésében egy csapatnyi diák nekivágott, hogy Munkácstól a Szolyvai emlékparkig gyalogoljon ezzel emlékezve az elhurcoltakra.

Az út reggel 9 órakor vette kezdetét, mikor is a csapat Orbán László és Szabó György tanár urak vezetésével beszállt a buszba, ami Munkács városáig szállította őket.

Elhagyva a forgalmas várost leszálltunk a buszról, megtörtént az eligazítás és nekivágtunk a hosszú útnak. Miközben gyalogoltunk sok érdekességet láttunk. Beérve Beregszentmiklósra (ukránul Чинадієво) a falusiak csodálkozva nézték a gyalogló diákokat. Gyaloglás közben egymást szórakoztattuk, hogy hamarabb teljen az idő. Elérve a Szentmiklósi várat kis közreműködéssel idegenvezetőt is kaptunk magunk mellé, és bemehettünk a várba. A vár történetét meghallgatva kiderült, hogy a mostani tulajdonosa a várnak (Bartos József), valamint az, hogy az ide látogató vendégek sok dolgot tesznek meg, hogy az épület megmaradjon. Megcsodálhattuk Bartos József feleségének csodálatos munkáit is. Tudniillik ő a tojásfestészetet népszerűsíti. Járhattunk Zrínyi Ilona hálószobájában is. A vár meglátogatása után ismét útnak indultunk, hogy elérjük az emlékparkot. Miután elhagytuk a falut ismét beszálltunk a buszba, mivel az autópálya veszélyes szakaszára értünk, ahol nem mehettünk gyalog. A buszozás után ismét kiszálltunk és elindultunk az emlékparkba, tudtuk, hogy már nem sokat kell gyalogolnunk, hogy elérjük a célt. Fél óra gyaloglás után megérkeztünk az emlékparkba, ahol Szabó György tanár úr mesélt nekünk az elhurcoltak történetéről. Iskolánk két diákja Domokos Dániel és Molnár Angéla koszorút helyeztek el az emlékműnél, aztán egy gyors fotó és irány vissza a buszba. Elindultunk vissza a Líceumba, ahol az utazás után jól esett a kicsit megkésett ebéd, és a pihenés.

Köszönjük a tanár urak a munkáját, hogy megszervezték számunkra ezt az utat. Reméljük örök élmény marad az amit itt láttunk és hallottunk!

Simon József