Üdv! Itt újra sulink kedvelt újsága, az Ú(j)jlenyomat hasábjai mögül tudósítunk nektek! Nemrégiben részt vehettünk az Édes Anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos, sátoraljaújhelyi döntőjén. Stók Tünde és jómagam voltunk a szerencsés „kiválasztottak” akik képviselhettük iskolánkat e neves megmérettetésen. 2013. október 17-én indultunk útnak. Az asztélyi határátkelőnél csatlakoztunk kísérőtanárunkhoz Szántó Edit tanárnőhöz, és két kárpátaljai versenyzőtársunkhoz, Kész Rékához és Ráti Rékához. Miután megérkeztünk, elmehettünk egy kis városnézésre. Felettébb érdekes volt. Visszatérve a szálláshelyeinkre, egy jó vacsi után, várt ránk a jól megérdemelt pihenés, ami ránk is fért.
Másnap reggeli után kezdetét vette az írásbeli forduló. Nehéz, kezdetben szinte megoldhatatlannak tűnő feladatsor várt ránk, de hála Istennek valahogyan mégis túléltük a dolgot. Délután lehetőségünk nyílt ellátogatni a zempléni kalandparkba, ahol kipróbálhattuk a bobozást és libegőzhettünk is. Sajnos idő hiányában több „kalandban” nem lehetett részünk, de ezek az élmények is, joggal állíthatom, hogy még sokáig fognak bennünk élni, és örömmel tölt el, ha visszagondolok rájuk. Hazaérve a Latabár színházba látogattunk el, ahol az Óbecsei Gimnázium tanulóinak előadását tekintettük meg. Az irodalmi est után fáradtan, de reménykedve és bizalommal telt szívvel pihentünk le. Másnap egy gyors eligazítás után a kijelölt tantermekbe vonultunk, s kezdetét vette a szóbeli forduló. A 3 perces előadásra, 20-25 perc felkészülési időnk volt, melyet egy előre meghatározott témáról kellett tartanunk. Az idén a versenyzők választhattak, hogy a diákmunkáról, a zenéről, az öltözködésről, vagy éppen a Facebook előnyeiről és hátrányairól szerettek volna beszélni. Izgalmas volt az egész, az egyszer már biztos!
A döntő után a verseny kiértékelése következett. Esténket ismét a Latabár színházban töltöttük, ahol a „Fekete piros” című népzenei és néptánc előadást tekintettük meg, a marosvásárhelyi néptáncegyüttesnek köszönhetően. Vasárnap sor került Kazinczy Ferenc sírjának a megkoszorúzására, majd az ünnepélyes díjkiosztásra Széphalmon. Mint kiderült hosszas izgulás, és idegtépő várakozás után Kész Rékát, és Grica Alexandrát (az az engem) is különdíjban részesített a zsűri, de akik nem lettek most díjazva azok is szívből örülhettek, hiszen igen nagy dolog részt venni egy ilyen versenyen, s megmérettetni a tudásod közel 130 diákkal. Hálatelt szívvel indultunk haza, s most újra itt lehetünk közöttetek. Nagyon hiányoztatok, míg nem voltunk itt! Legyetek ügyesek, s további eredményes versengést kívánunk! Addig is legyen mindenért, minden egyes versenyeredményért egyedül Istené a dicsőség!
Grica Alexandra