Szeptemberben világszerte az iskoláé a főszerep. Szeptember 1-én megszólal az a bizonyos első csengő, s az iskolák megnyitják kapuikat a sok diák előtt, kik tudásszomjukat kívánják csillapítani.
Iskolánk életében erre a jelentős eseményre szeptember 9-én került sor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület szervezésében, mely eseményen mindegyik kárpátaljai református líceum képviseltette magát. Az esemény az elmúlt évhez hasonlóan a Beregszászi Református Templom nyújtott otthont.
Miután a líceumok sorban bevonultak iskola zászlóikkal, Tóth László lelkipásztor köszöntötte a sokaságot, s Magyarországról érkezett vendégeinket, névszerint: Répás Zsuszannát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkárát és kíséretében érkezett Brendus Réka főosztály vezető asszonyt, valamint Ljubka Katalin osztályvezetőt, Dr. Fedor Tibort, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság főosztályvezetőjét, Tóth Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Bacskai Józsefet, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulját.
Ezt követően a Péterfalvai Református Líceum énekes szolgálatát tekinthettük meg. Az egész templomot betöltő dallamok után Zán Fábián Sándor kapott szót egy igehirdetés keretein belül. Az Úr igéje a Zsoltárok 127. részéből szólt az ünneplő sokasághoz: “Ímé az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” Hangzott el az igehirdetés egyik alappillére, hiszen ember nem ítélkezhet emberi élet fölött, ahogyan azt manapság egyre több ember teszi. Felnyitotta szemünket a hálaadás és az isteni szeretet fontosságáról: “Isten az, aki először szeret, mi csak visszhangként felelünk szavára.” Ezt követően Rudnyánszky Gyula “Megnyugvás” c. versét hallhattunk Lőrinc István iskolánk végzős diákja előadásában. A buzdító sorok után vendégeink köszöntő beszédeit hallgathattuk meg. Répás Zsuzsanna példázatok áradatával próbálta bátorítani a nehézségekkel tűzdelt tanév elé néző diákokat, s vázolni a kárpátaljai, magyar tannyelvű intézmények igencsak kilátástalan helyzetét, majd Dr. Fedor Tibor ünnepi beszéde során hangzottak el azok a biztató szavak, melyek bizonyossá tesznek afelől, hogy igenis megéri magyarul tanulni, ápolnunk, becsülnünk, óvnunk kell anyanyelvünket. Nagy Béla főgondnok úr, levelében a Róma 8, 28-al köszöntötte a közelről, s távolról érkezőket: “Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.” A megindító szavak után Radnóti Miklós “Nem tudhatom” c. versét hallhattuk a Técsői Református Líceum egyik diákjának előadásában. Mindezek után Tóth László tartott egy rövid visszapillantást, beszámolót az elmúlt éven elért eredményekről, sikerekről, továbbtanulási arányokról, s helyezte szívünkre a gondolatot, bármilyen nehéz is a helyzetünk, vállalni kell sorsunkat, hiszen ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Az elmúlt évhez hasonlóan idén is díjazásban részesített az Egyházkerület, az iskolák által javasolt négy diákot és egy tanárt is. Idén az “év tanára” díjat Tusa-Bocskai Ibolya a Péterfalvai Református Líceum egykori igazgatója, ma tanára vehette át. Iskolánkban a jól megérdemelt díjat pedig Dobsa Evelin kapta.
Ezt követően a Nagydobronyi Református Líceum énekes szolgálata következett, majd pedig miután elénekeltük nemzeti imádságunkat, ki-ki a maga útján reményekkel telve neki vágott az új tanévnek, mely csak Isten tudja mit rejteget számunkra, egy valamiben azonban biztosak lehetünk: az Ő segítségére támaszkodva, Isten kegyelmében bízva, kezét fogva bármilyen akadály is gördüljön elénk képesek leszünk leküzdeni, s végül célunkat elérni!
Salánki Barbara, végzős tanuló
Fotó: Fábián Zoltán