Dráma-modul, kiszállás Beregújfaluban


2012. március 23., péntek. Ez a nap is éppúgy indult, mint a többi…Mindenki végigülte az óráit, s végre szabadok lehettünk… hozzá kell tenni, hogy egy kis időre, hisz közölték velünk, hogy ma van az a nevezetes nagytakarítás. De a Dráma-modul tagjainak igyekeznie kellett, hisz Isten kegyelméből újabb meghívást kaptunk, szolgálati lehetőségként, ezúttal Beregújfaluba.

Délután négy órakor elindultunk a bizonyos „fehér kisbusszal”. Sofőrünk, Orbán László tanár úr bemutatta nekünk Ukrajna „jobbnál-jobb” útjait…, és egy kis rázkódás után meg is érkeztünk oda, ahol még kevesen voltunk. Igyekeztünk berendezni a termet, hisz helyhiány okánál fogva figyelnünk kellett nagyon, mit hová teszünk.

Öt órakor kezdetét vette az ifjúsági óra, melyet Viola tartott, s a témája az volt, hogy mennyire tudnak minket befolyásolni más emberek. Mennyire tudunk megváltozni mások hatására, akár pozitív, akár negatív irányba. Az ifisek és a lelkészek nagy szeretettel fogadtak minket, s az elején közösen dicsőítettünk is, az ifit bezárólag pedig volt egy imaközi. Ezt követte a Dráma-modul előadása. Kezdetként ismertettük azt, hogy mi célból alakultunk, mit szeretnénk ezzel a szolgálattal elérni, miért tesszük. S ekkor jött az első jelenet, a „Tipikus történet”, mely iskolásokról szól, hogy hogy alakulnak újabban a párkapcsolatok, mennyire másak vagyunk az élethelyzetekben. Ezután Jézus életét mutattuk be, melynek a címe „Jelenések” volt. Születésétől kezdődően egészen a feltámadásig részleteket játszottunk el pantomimban Krisztus életéből, tetteiről. Bemutattuk azt is, hogy mennyire különbözőek vagyunk. Minden ember más, és minden ember valamilyen. Sokan sokfélék vagyunk. Megkülönböztetnek, sőt, elválasztanak minket tulajdonságaink egymástól. De mégis van, ami összeköt minket.

Utolsó jelenetünk egy szülői értekezletről szólt, melyben azt prezentáltuk, hogy a mai világban mennyire nincs hangsúly a szexuális kapcsolatra való odafigyelésre!  Ezzel le is zárult a szolgálatunk. Ezt követte egy kisebb szeretet-vendégség, ahol lehetőségünk volt egy kis süti, szendvics, üdítő mellett megismerkedni az ifisekkel, és pihenni egy kicsit. Ezt követően hazafelé vettük utunkat, kijövet a teremből sikerült jó kedvre is deríteni egymást, ki milyen módon, volt, aki elesett, egyebek…

Hálásak vagyunk az Úrnak azért, hogy adott Nekünk egy újabb lehetőséget a szolgálatra, s, hogy bizonyságot tehettünk Róla! Mindenekfelett: Soli Deo Gloria!!!

Polyák Julianna, 3. évfolyamos tanuló

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük