Ballagási ünnepség


2012. május 5-e egy rendkívüli esemény dátuma a Nagyberegi Református Líceum életében. Az elmúlt évektől eltérően ugyanis idén két osztály is kirepült a jól összeszokott fészekből.

Megannyi ima meghallgatásra talált és az időjárás is kegyes volt a végzős diákok népes seregéhez. Az ünnepség kezdetén az ünnepeltek kivonulását tekinthette meg a sokaság. A végzős osztályok két hosszan kígyózó sorban, osztályfőnökeik, Kovács András és Makó András vezetésével a Gaudeamus igiturt énekelve ballagtak ki az udvarra, miközben az utolsó csengő hirdette az iskolás évek végét. A kivonulást követően meghallgathattuk azokat a lángoszlopként vezető igéket, melyek az elmúlt két és három évben a végzősök szívébe rögződtek, s terelgette őket a helyes út felé.

Az ünnepség kezdeteként az Ében Haiser, a végzősökből álló ifjúsági együttes, sokakat örömkönnyekre késztetve köszöntötte az egybegyűlteket. A szívek mélyére hatoló dallamok után Isten igéje szólalt meg, melyet iskolánk vallástanára, a Beregrákosi Református Gyülekezet lelkipásztora, Páll László közvetített felénk. A folytatásban Tóth László, iskolánk lelkészigazgatója, a Nagyberegi Református Egyházközség lelkipásztora köszöntötte vendégeinket, s osztotta meg útravaló gondolatait a mellükön még zöld szalaggal büszkélkedő végzős diákokkal.

Iskolánkban, Isten kegyelméből, szintén rendhagyó módon, idén két első évfolyam kezdhette meg az ismeretek elsajátítását, akik ösztönző szavakkal és énekszóval köszöntötték a szívükhöz oly közel álló végzősöket. A ballagók részéről Bakos Alexandra Kittitől és Tóth Ádámtól az elsősök nevében Dobsa Eveli és Lőrinc István vette át emelt fővel a jól megérdemelt stafétát.

Ezt követően utoljára hangzott el a végzős osztályok névsora. A diákok egyen-egyenként fáradtak ki osztályfőnökükhöz, hogy átvegyék, azt, ami megilleti őket: az egy életszakasz lezárását, s egyben egy újabb kezdetét jelképező tarisznyát, az érettséget szimbolizáló piros szalagot, az útravaló, személyre szóló igét, s egy áhítatos könyvet, mely nap, mint nap biztosítja őket a lelki táplálékról. A diákok után az osztályfőnökök, illetve az igazgatók is átvehették mindezeket.

A ballagási ünnepségen a meghívott vendégek közül többen üdvözölték és bíztatták a végzősöket. Szót kapott: Dr. Kerekes Henrietta, a Beregszászi Magyar Konzulátus konzulja; Bocskor László, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezet ügyvezető alelnöke; Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgonnoka; Dr. Szabó Dániel, a Magyar Református Szövetség elnöke; s Molnár Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Beregi Egyházmegyéjének főgondnoka. Levélben fogalmazta meg jókívánságait és köszöntötte a ballagókat Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.

A vendégeink buzdító szavai után Dencs Elemér oktatási igazgató úr intézte összegző szavait a végzősökhöz, s nyújtott át néhány megyei szintű oklevelet a versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak. (Persze ez csak töredéke volt azoknak az eredményeknek, melyeket iskolánk diákjai elértek a tanév során.)

Természetesen nem maradhatott el a két osztályfőnök köszöntője sem. Kovács András és Makó András tanár urak az elmúlt évek során szilárd támaszként szolgáltak diákjaink számára, így a köszöntést néhány elmorzsolt könnycsepp követte.

Az elkövetkezőkben a nap fényét megkoronázta és méltán zárta a végzősök búcsúműsora. A diákok ajándéka megindítóan hatott a hallgatóságra. Megosztották velünk a szívükben lévő érzéseket az Isten felé való hálaadás fontosságáról, a család, az otthon melegének őrzéséről és a tanárok alázatos munkájának méltatásáról. Mindezeket, s a mély tiszteletet a szüleiknek, tanáraiknak átnyújtott egy-egy szál virággal fejezték ki.

Ünnepségünk zárásaként a végzősök útra indultak, s a vén diákok ballagtak tovább-tovább. Mi pedig, akik útjukra bocsátottuk őket – bízva abban, hogy nem térnek le az Istenhez vezető ösvényről-, nem feledkezünk meg róluk, imában kísérjük őket, s reménnyel telve tekintünk jövőjükre és további fejlődésükre, Weöres Sándor szavait idézve: „Alattam a föld, fölöttem az ég, bennem a létra…”

Salánki Barbara, 1. évfolyamos tanuló

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük