És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencse lészen.  (Zsoltárok 1,3)

Ezt az igét támasztja alá Luther Márton is, aki 500 évvel ezelőtt elültette a reformáció magját. 2016. december 16-án ezzel kapcsolatban került megrendezésre egy tanár-diák tudományos konferencia. A konferencia célja volt, hogy különböző szempontokból (történelmi, kultúrtörténeti, pedagógiai) rávilágítson a közel 500 évvel ezelőtti egyházi megújulás múltbéli és jelenkori vetületeire. Különleges embereket láthattunk vendégül. Név szerint: Braun Lászlót a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát, Keresztyén Károlyt a csonkapapi református gyülekezet lelkipásztorát és Székely Mariannát a Debreceni Egyetem történelem doktori iskolájának abszolvált phd hallgatóját.

Programunk 15:00-kor vette kezdetét Tóth László tiszteletes úr rövid ráhangolójával. Felvezetésként Kopor Vivien és Hidi Klaudia előadásukban bemutatták iskolánkat.

Utána egyik vendégünk, Braun László következett a „Reformáció világi szemmel” c. előadását bemutatva. Igazán érdekes témával készült számunkra, ugyanis az előadáson betekinthettünk a reformáció létrejöttének előzményeibe, okaiba. Ez után következett Béres Márk, Cserniga Kristóf, Kopor Ádám és Sidó Zsuzsanna 9. osztályos tanulók színi előadása, mely Luther Márton 95 tételének kiszögezését mutatta be.

Rövid szünet után következett Székely Marianna „Pillanatképek a feketepataki református egyház múltjából és jelenéből” c. előadása, melyből kiderült, hogy Feketepatak mindig is a reformátusság védőbástyája volta magyar nyelvterület szélén. A sok előadás egymás után eléggé fárasztó volt, ezért kisebb felüdülésnek számított az, amikor Barta Anna, Gyurkó Ádám és Gerzsenyi Tünde előadásukban felelevenítették a XVI. századi református dallamok világát.

Utolsó vendégünk Keresztyén Károly Kálmáncsehi Sánta Márton életét ismertette meg velünk. Zárásként Szabó György tanár úr mutatta be szinte az összes létező bibliafordítást. Ő maga is hozott néhány példányt, amit mi is közelebbről szemügyre vehettünk. A konferencia végső programjaként vacsora szolgált, amelyet a diákok nagyon jó kedvel fogadtak.

Ezek az előadások sokaknak bogarat ültettek a fülébe, mert ezek a témák nem mindennapiak, mert ez a saját múltunk, s ennél fogva jövőnk is. Szükségünk van a hitre! A tanárok szerint többször is megrendezésre fog kerülni hasonló esemény, amelyre mindenkit szívesen várnak.

Sidó Zsuzsanna