A Nagyberegi Református Líceum és a Baár-Madas Református Gimnázium hosszú éveken átívelő kapcsolatának egy újabb lépcsőfokához értünk az idei év áprilisának elején, hiszen iskolánk 27 diákja és 5 tanára ismét ellátogatott testvérintézményünkbe.
Délután három órára érkeztünk meg a gimnáziumhoz, ahol mindenki összeismerkedhetett a fogadójával, ezek után pedig hazamentünk a líceistákat fogadó családokhoz, ahol a bemutatkozás zajlott.
Másnap reggel a Baár-Madas épületében gyülekeztünk, ezután pedig egy rövid iskola-bemutatón vettünk részt, amiben sok érdekes dolgot megtudhatunk a Baár-Madas jelenlegi életéről. A nap további programjában egy világháborús szobrot koszorúztunk meg, amely a Városmajort díszíti.
Mindeközben egy rövid városnézésen vetünk részt, amelyben sok érdekes dolgot tudtunk meg a nemzet fővárosáról, majd következett a Várkert Bazár, ahol egy rendkívül érdekes és magával ragadó tárlatot néztünk meg, amely az „Új világ született” címet kapta, s az első világháborút, valamint azt azt követő zűrzavaros helyzetet dolgozta fel. Természetesen nem maradhatott ki a programból az Országház sem. Egy különleges helyre is elmentünk, ami a második világháborúban játszott fontos szerepet, s ami nem más, mint a sziklakórház. Este a vállalkozó szellemű fiúk kipróbálhatták az éjszakai focit, ami a helyi diákönkormányzat évenkénti rendezvénye és a feketébe öltözött csapatok küzdelmét jelenti a fehérbe öltözött csapatok ellen. Idén a fehér csapatok győztek 10 ponttal.
Szombaton indultunk Balatonfüredre, ami Balaton egyik ékköve. Két órás utazás után megnéztük Jókai Mór emlékházát, ahol sok fontos dolgot tudtunk meg az író életéről. Az emlékház látogatás után a Balaton parton sétáltunk egy kellemes pizzázással és sütizéssel egybekötve. Mindezek után elmentünk felfedezni a Tihanyi apátságot, majd pedig visszautaztunk az iskolához és onnan pedig a fogadó családhoz.
Vasárnap az égész napot a fogadó családdal töltöttük. Mindenkinek más és más programban lehetett része.
Hétfőn istentiszteleten vettünk részt, ahol megköszöntük a vendéglátást és visszainvitáltuk a budapestieket Kárpátaljára. A hazaút vidám és szomorú is volt egyszerre.
Remélem mindenki jó élményekkel és jó kedvvel tért haza!
Ezúton szeretnénk megköszönni a magyar kormány Határtalanul! Programjának segítségét, hiszen az utazás teljes költségét ők fedezték. További köszönet illeti a szervezőtanárokat, akik szabadidejüket nem sajnálva szervezték meg az utunkat: Felső Tímeát, Hergárné Mády Katalint és Orbán Lászlót.
Szeles Dávid,
- osztályos tanuló
.
.
.
