Református középiskolák közös tanévnyitója Nagyenyeden


2016.szeptember 17-18-án Erdélyben a Nagyenyedi Református Kollégiumban a közös tanévnyitó alkalmából találkoztak a történelmi Magyarország református középiskoláinak képviselői.

_dsc1624

Küldöttségünk Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Torda érintésével érkezett az alkalomra. Az ünnepség a felújított Kollégiumért való hálaadással kezdődött. Magyar és román kormányzati képviselőknek, az Erdélyi- és a Magyarországi Református Egyház vezetőinek, papságának, valamint Délvidék, Felvidék, Kárpátalja és az anyaország számos református iskolájának jelenléte fémjelezte a rangos eseményt.

dsc1640

Nagyenyed dél-Erdélyben, Alsó-Fehér vármegyében található, a hajdani székely, szász és magyar vármegyék találkozásánál, amely ma már szórvány magyar vidék, többségi román környezetbe kényszerülve.

_dsc1652

A Kollégiumot 1622-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alapította Gyulafehérvárott, főként szegény sorsú tehetséges székely diákoknak. Tatár és török dúlás után 1662-ben költöztették a Kollégiumot Nagyenyedre. A történelem vihara itt is sokszor megtépázta az iskolát. 1600-ban Mihály havasalföldi vajda felégette a várost, 1658-ban a tatárok dúlták fel és rabolták ki, 1704-ben az osztrák labancok. Ekkor a  Kollégium védelmében 30 hős diák esett el, az ő emléküket őrzi Jókai Mórnak A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélése.1848. januárjában ortodox pópák vezetéséval román parasztok gyilkoltak védtelen enyedi asszonyokat, időseket, gyerekeket. Földi maradványukat a várárok tömegsírja őrzi.

Az enyedi „Főnixmadár”, az ősi schola, Isten kegyelméből átélte a századok dúlását, és máig hirdeti az Ő megtartó erejét és szabadítását, az üldözöttet gyámolító kegyelmét.

Tudós tanárai, professzorai európai egyetemeken pallérozott tudással tértek haza, és általuk ez az iskola századokon át diákjaiban kiművelt emberfők sokaságát ajándékozta az erdélyi és az egyetemes magyar kultúrának a teológia, a jog, az orvostudomány, a természettudomány, az irodalom, a költészet, a matematika, a hősi és a hétköznapi helytállás terén.

_dsc1687

Hadd álljon itt e névsor a Kollégium híres tanárainak és diájkainak nevével: Apáczai Csere János filozófus, tanár, Áprily Lajos költő, tanár, Aranka György nyelvész, Barabás Miklós festőművész, Barcsay Jenő festőművész, Bartók György ref. püspök, Berde Amál író, gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár, Bod Péter ref. lelkész, Bolyai Farkas matematikus, Gyarmathy Sámuel orvos, nyelvész, Jékely Zoltán költő, báró Kemény Zsigmond író, politikus, Kőrösi Csoma Sándor őshaza-kutató, Köteles Sámuel tanár, filozófus, Geleji Katona István teológus, nyelvész, gróf Mikó Imre művelődés- és gazgaságpolitikus, Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász, Sütő András író, Thököly Imre kurucvezér, erdélyi fejedelem, Vita Zsigmond tanár, történész, báró Wesselényi Miklós főgondnok.

A nagymúltú schola falai között 1858-ban tanítóképző, majd száz évre rá óvónőképző indult. 1993-ban nyerte vissza a Bethlen Gábor Kollégium nevet.

 A Kollégium felújításáért tartott hálaadó istentisztelettel és református tanévnyitóval egybekötve öregdiák találkozó is zajlott az ősi falak között.

A Kárpátaljai Református Gimnáziumokat tizenhárom fős küldöttség képviselte. Hazafelé jövet megálltunk Torockón, a székely és szász ősök által alapított festői szépségű bányavároskában és a Kalotaszeg szívében fekvő Körösfőn.

Ottlétünk idején sok szépet és jót láttunk, tanultunk, tapasztaltunk, gazdagodtunk. A testvéri találkozásokért, beszélgetésekért, és különösen a Kollégium jelenlegi szolgálattevőiért, egész közösségéért Istené legyen a dicsőség.

Pándy-Szekeres Anna tanárnő

Nagyberegi Református Líceum

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük