Pár nap egy világvárosban


Reggel fél nyolc. Egy csapat diák és tanár az ukrán-magyar határon. Mi lehet ez? Nem más mint a Baár-Madasi utazásunk kezdete. Tipikus átkelés a határon és már a buszban is vagyunk. Következhet a hosszú utazás. Mégis sokkal hangulatosabb volt, mint amilyenre számítottunk volna. Voltak, akik aludtak voltak, akik filmet néztek meg voltak, akik beszélgettek. Nem tudom, hogy mi a véleményük másoknak, de számomra gyorsan telt az utazás.

A gimnáziumban az első teendőnk az előadásunk volt. Szavaltunk, énekeltünk, bemutattuk szülőföldünket, Kárpátalját. Ezt követte a moldvai táncház, ismerkedés a fogadó diákokkal.  Örömmel tölt el az, hogy mindannyian nagyon jó családokhoz kerültünk. De a csütörtöki nap legjobban várt élménye mégis, talán az ágy látványa volt, hisz eléggé fárasztó volt az utazás, s nagyon jól esett egy alvás.

A pénteki napot máris sétával kezdtünk a városban. Nagyon sok szép helyet látogathattunk meg. Így például voltunk a Szépművészeti Múzeumban, ahol láthattuk El Greco illetve Rippl-Rónai festményeit. Ezt megelőzte egy kis Kasza Tibi koncert, amit úgy hallgattunk meg, hogy a Hősök tere helyett inkább átszöktünk az utca túloldalára, egy kis modern magyar pop zenéért. Hát nem volt egy dicséretes dolog…

Megtekintettük, a számomra egyik legszebb magyar építészeti alkotást is: a Parlamentet. Szerintem mindenkit lenyűgözött a látvány, még olyanokat is, akik már esetleg többször láthatták már az Országházat. A nap következő megállói a Szent István Bazilika, a Magyar Állami Operaház, illetve Vajdahunyad vára volt.

Délután lehetőséget kaptunk egy kis barlangtúrára. Én a nyugisabb sétálást választottam és egy cseppkőbarlangban tölthettem fél órát. Ezt követően a mi csoportunk egy cukrászdába is ellátogatott miközben a diákok azon része, akik az extrém időtöltést választotta egy igazi barlangtúrán vehetett részt. Őszintén szólva nem tudom leírni nektek, hogy miről szólt mert mindenki, akitől megkérdeztem, hogy milyen volt csak annyit mondott: „sajnálhatod, hogy nem voltál…” így, ha kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen volt, kérdezzetek valaki olyat, aki átélhette ezt az élményt… Ezek voltak a Budapesten töltött első nap mozaikdarabkái, de az egész kép majd csak a végén fog összeállni.

A szombati nap első megállója a Várnegyed, majd Mátyás templom, Halászbástya – ahol mindenki máris képeket kezdett el készíteni (Facebook-ra is fel kell majd tölteni valami képet, nem?) – illetve ezek után a Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár. Bár mindannyian fáradtak voltunk, szerintem izgalmas volt számunkra a szombati nap. A nap záróakkordja a mozilátogatás volt. Egy igazi 3D IMAX mozit látogattunk meg, ahol a Vadon Kölykei c. dokumentumfilmet néztük.

A vasárnapi napunk programját a fogadó család tervezte meg. Voltak olyanok akik elhagyták Budapestet és más várost látogattak meg, voltak akik a fővárosban maradtak. Mi például a Margit-szigetre néztünk ki, illetve bowlingoztunk. De voltak akik biliárdoztak vagy moziba mentek. Szerintem mindannyiunk számára élménydús volt ez a vasárnapi nap.

Elértünk a mozaik utolsó alkotóeleméhez. Reggeli istentisztelet és a könnyes búcsú. Nagyon örültünk annak, hogy pár napra tagjai lehettünk egy új családnak, mi is részei lehettünk a pesti körforgásnak, meglátogathattunk szebbnél szebb helyeket.

Köszönjük tehát ezt a lehetőséget! Reméljük jövőre is találkozunk. Mindenekelőtt pedig: Soli Deo Gloria!

 

Erbach Viola, 3. évfolyamos tanuló

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük