Napfivér, Holdnővér …


Líceumunk diákjait nagy izgalom fogta el, amikor mélyen tisztelt Bandi tanár urunk bejelentette, hogy szerda este mindenki megfigyelheti a teljes holdfogyatkozást. Este nyolc óra után már senki nem fért a bőrében, mindenki nagyon várta a világraszóló eseményt. De mint egy órával később kiderült; iskolánk területéről nem láthatjuk Holdat, ezért vándorútra indultunk.

Ki tudj hová tartottunk, de így biztos: a téglagyárhoz közeli út- parton kötöttünk ki. Először itt akartunk letáborozni, de később meggondoltuk és egy domb lejtőjén telepedett le a csapat apraja-nagyja. Itt csillagászattanárunk elmesélte, mi is történi ilyenkor, hogy a Föld a Nap és a Hold közé került…

Ígéretet kaptunk arra, hogy amint a Hold elfogy és az ég elég sötét lesz, hallgathatunk egy kis „love story-t”. S mi csak vártunk, vártunk és vártunk. Hogy az időt elüssük csoportokban beszélgetni kezdtünk, így egymást is szórakoztattuk.

Este 10 óra után a tanár úr elkezdett mesélni és mindenki erőteljesen kezdte fürkészni az eget, hogy felfedezze ott az említett csillagképeket. Mindezek után még egy utolsó pillantást vetettünk a Holdra, majd eleget tettünk ágyunk hívó szavának, visszatértünk a jól megszokott kollégiumba és eltettük magunkat a következő napra.

Köszönjük a kirándulást szervezőknek és legfőképp a Holdnak, hogy ilyen esténk lehetett.

Papp Laura, 3. évfolyamos tanuló

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük