Sziasztok! Mint tudjátok, az elmúlt két hetet Miskolcon töltöttük a Lévay József Református Gimnáziumban cserediákként.
Március 3-án, délután nekivágtuk a hosszú útnak. A gimnázium egyik tanára, Dóka Erzsébet vitt el minket a gimnázium kollégiumába, a Tóth Pál Diákotthonba. A fiúk segítőkészségét már az első percekben megtapasztalhattuk. Felérve a szobánkba megismerkedtünk a szobatársainkkal, akik nagy örömmel fogadtak minket, segítettek a beilleszkedésbe, szórakoztattak bennünket. A két hét során nagyon megszerettük őket.
Eljött végre a hétfői nap, amikor megismerhettük az osztálytársainkat. A Lévaysok minden hetet istentisztelettel kezdenek. Nem volt ez máshogy akkor sem. Itt egyenként ki kellett állnunk az Úr asztalához és bemutatkozni 700 ember előtt. Ezt követően felmentünk az osztálytermekbe és kezdődhetett a tanítás. Viszonylag jól fogadtak minket. Voltak, akik már az első napokban nyitottak felénk, de voltak, akikkel a két hét alatt csak néhány szót váltottunk.
Az iskola szabályai nagyban eltérnek a mi szabályainktól. Nincsenek fekete pontok, sem intők ,de viszont szaktanári-, osztályfőnöki- és igazgatói figyelmeztetés van. A kollégiumi élet is eléggé laza. A kollégista diáknak minden nap 2 és fél óra szabadidejük van. 5 órától fél 7-ig tart a szilencium.
Némely tantárgyban ugyanazt tanulják, mint mi, de egyes tantárgyakban, mint például a történelem, biológia, kémia, matematika, stb. különbözik a tanterv.
Az étkezés szintén eltérő a miénktől: a diák szabadon választja meg azt, hogy mikor étkezik; és az asztalnál az étkezés során nincsenek olyan kötött szabályok, mint nálunk.
A tanárok igyekeztek minél színesebbé tenni az ott töltött két hetet. Ennek érdekében számos érdekes programot szerveztek nekünk.
Szerdán Gellért Attila tanár úrral városnézésre indultunk, ami nagyon érdekes volt. Láthattuk a város nevezetes szobrait, illetve megtekinthettük a miskolci ortodox templomot és múzeumát. Este részt vettünk a kollégium áhítatán, ahol ifjúsági énekeket énekeltünk és egy igehirdetést hallgattunk meg. Ezután benéztünk a “De jó!” szakkörre, ahol kürtöskalácsot sütöttünk ,ami nagyon ízletes lett.
Csütörtökön részt vettünk a gimnázium diákpresbitériumának gyűlésén. Itt megtudhattuk, hogy milyen események következnek a suli életében, mivel ezeket nagyrészt ők szervezik. Este táncházba látogattunk, mely a gimnázium tornatermében került megrendezésre. Itt mezőségi-, moldvai- és szatmári táncokkal ismerkedtünk meg, illetve népdalokat is tanultunk.
Mivel a következő nap március 8-a volt, ezért a kollégista fiúk egy kis meglepetéssel készültek nekünk: két dalt adtak elő. Másnap a sulirádióban köszöntöttek minket illetve az osztálytársainktól csokit kaptunk ajándékba. Délután bowlingozni mentünk Gaál Annával, amit nagyon élveztünk. Ő az, aki a tavaly volt az iskolánkban a cserediák. A hétvégét nála töltöttük Szikszón. Körbevezetett minket a városban, egész idő alatt odafigyelt ránk és szórakoztatott minket. Nagyon megkedveltük őt és elmondása szerint ő is minket.
Hétfőn szintén bowlingozni mentünk, de most a diákpresbitérium tagjaival. Élvezetes program volt! Rengeteget nevettünk! 😀
Kedden 2 interjút is készítettek velünk: egyiket a M1, a másikat pedig a Miskolc TV. Ezután az igazgató úrral ültünk le egy picit beszélgetni és eközben elfogyaszthattuk a tőle kapott pizzáinkat is.
Szerda reggel nagy örömmel ébredtünk, mivel tudtuk, hogy egy izgalmas utazásban lesz részünk. Egerbe mentünk el kirándulni. A legelső megállónk a Marcipán múzeum volt, ahol temérdek marcipánból készült érdekességet tekinthettünk meg. A következő megállónk az egri Bazilika volt. Ezt az építményt kívülről és belülről is megtekinthettük. Ezután az egri várat tekinthettük meg, ami a legérdekesebb megálló volt a kirándulás során. Ezt követően a Vörös rák étteremben fogyasztottuk el a háromfogásos ebédünket. Miután visszatértünk Miskolcra egy kis pihenő után egy ökomenikus sétán vehettünk részt, ami neve „Krisztussal a Golgotára” nevet viselte. A zuhogó havas eső ellenére megérte.
Csütörtökön az első óránk az avasi templomban kezdődött, mivel megemlékeztünk március 15-re. Itt különböző előadásokat tekinthettünk meg az iskola tanulóinak jóvoltából. Ezután folytatódtak a megszokott óráink.
Péntek reggel korai indulásunk miatt a szobatársainktól sem tudtunk elbúcsúzni. Dóka Erzsébet tanárnő viszontagságos útviszonyok közepette mégis elindult velünk és 11 körül meg is érkeztünk a gimibe.
Jó volt megismerni egy új iskola szabályait és diákjainak mindennapjait. Továbbá, mivel rajtunk kívül még 15 cserediák tartózkodott ekkor az iskola falain belül, így megismerkedhettünk az ő szabályaikkal is. Hála az Úrnak ez a 2 hét viszonylag jól telt és reméljük, hogy a következő cserediákok is legalább annyira fogják élvezni az ottlétet, mint mi.
Kovács Georgina, Molnár Angéla