Iskolánkban már hagyománnyá vált, hogy a nyári szünet után iskolakezdés előtt egy héttel megrendezésre kerül egy tábor, amelynek segítségével lassan átszokunk a nyári életből az iskolaiba. Most azonban a tábor nem a megszokott rend szerint működött, hiszen eddig minden évet ukrán táborral kezdtünk, ahol elmélyíthettük az ukrán tudásunkat, ezen az éven viszont egy teljesen új dologgal találtuk szembe magunkat.

A tábor a vasárnapi beutazás után zászlófelvonással vette hivatalosan kezdetét. Az ezt követő öt napban különböző csoportokra felosztva olyan órákon vettünk részt, mint festés, agyagozás, lelki alkalom, állomásos játék, tánc, kreatív térkép, dráma és ukrán. Az utolsó óra minden nap közös énekléssel ért véget. Minden nap egy csoportnak alkalma nyílt elmenni Nagyszőlősre, a Szelíd Lovasközpontba, ahol mindannyian lovagolhattunk és íjászkodhattunk.

 

Délutánonként különböző foglalkozásokon, előadásokon vehettünk részt. Ezek voltak a Rákóczi kora, A föl-földobott kő, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületétől érkező Wichmann Tamás és Dr. Hegedűs Csaba előadása, az Este hívlak című film megtekintése, az állomásos játékok, a vizesnap, a kézműveskedés, valamint azt is megtudhattuk, hogy milyen cserkésznek lenni.

Péntek este tartottuk a táborzáró alkalmat, ahol “tábortűz” mellett elénekeltük azokat az énekeket, amiket a héten tanultunk, majd elbúcsúztattuk egyik nevelőnket, Dracskó Bélát, akinek innen is sok áldást kívánunk az életébe.

Reméljük, hogy sokaknak tetszett ez a hét, valamint azt, hogy sok hasonló jó élményben lesz részünk, mint ebben a táborban.

Sárközi Zsófia, 11.A osztályos tanuló