Interjú Kölönte Csengével


Csenge1. Mikor és hol születtél? Van-e testvéred?

1998. február 3-án születtem Miskolcon. Egyelőre egy fiútestvérem van, Hunor, de nemsokára megszületik Nimród is (ha már meg nem született).

2. Mesélj tanulmányaidról, kedvenc tantárgyaidról!

Még csak kilencedikes vagyok, most kezdtem a gimnáziumot. Eddig egy falusi iskolába jártam, ahol kitűnő tanuló voltam, ezért egy kicsit zokon esett, hogy rosszabbak lettek a jegyeim. Kedvenc tantárgyam az angol, a hittan  és – sok gyerekkel ellentétben – a matematika. Ezért is mentem spec. fizika-matematika tagozatra.

3. Mi a hobbid?

Mostanság nagyon szeretek olvasni, ami nagyon meglepő, mert eddig szinte utáltam. Ezen kívül szeretek kézműveskedni, gyöngyöt fűzni és mindenféle kreatív dolgot tenni.

4. Hogy boldogulsz az ukrán nyelvvel?

Először, mintha „kínaiul” beszéltek volna, a betűket sem értettem, sőt most sem értem, de kezdem megszokni.

5. Hogy tetszik a Líceum, a kolis élet? Miben különbözik leginkább Miskolctól?

Nagyon tetszik. Rengeteg kedves és aranyos embert ismertem meg. Talán a koli jobban tetszik, de lehet, hogy csak azért, mert órákon kicsit unatkozom, mivel mi még nem tartunk itt a tananyagban, és sok mindent nem értek. A Líceum sokkal szigorúbb, mint a mi iskolánk. Nálunk is vannak szabályok, de nincs fekete pontozás. Van pénteki bennmaradás, ami takarítást jelent, de ezt csak nagyobb rosszaságok miatt kapjuk. Én is kolis vagyok, de itt teljesen más, mint nálunk. Mi 6: 30- or kelünk, nincs közös reggeli, csendesség, nincs megszabva, mikorra öltözzünk fel stb. Továbbá nekünk, nem kell takarítani a folyosót, a mosdót, meg még sorolhatnám…

6. Mi itt az eddigi legszebb élményed?

Rengeteg élményt gyűjtöttem, nehéz lenne megmondani, hogy melyik a legszebb. De talán az emberek kedvessége, segítőkészsége ragadott meg leginkább. Az 5-ös szobában már a második nap úgy éreztem magam, mintha tanévkezdés óta szobatársak és barátok lennénk. A hatos szobával is megbarátkoztam, velük ugyan egy picivel később.

7. Mit üzensz az itteni diákoknak?

Sok erőt kívánok nekik az ukrán nyelvhez, és minden nehézséghez. Isten áldását kérem rájuk, tanáraikra, és az egész Líceumra. Imádkozom értük, és köszönök minden kedvességet, élményt, barátságot.

Brekócki Evelin

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük