Karácsony! E szó hallatán a feldíszített fenyőfa, vagy éppen a fa alatt megbújt ajándékok, és a frissen kisült kalácsok jutnak az eszünkbe. Ilyenkor még inkább összegyűl a család minden egyes tagja, hogy ebben a legmeghittebb közösségben töltsék el ezt az ünnepet. Gondos előkészületeket végzünk, hogy mindenki elégedett és boldog legyen. Hosszas gondolkodásba és energiába kerül, amíg sikerül kiválasztani a megfelelő ajándékot szeretteink számára. A gyerekek otthon nagy élvezettel nyüzsögnek a konyhában, hogy segítsenek a sütésben, a különféle tészták megformálásában és a karácsonyfa feldíszítésében. Ilyenkor a szívünk még melegebben ég, és érzékenyebben dobban. Jobban észrevesszük a körülöttünk lévő embereket, hogyha valakinek szüksége van valamire. Egy pillanatra elfelejtjük az ügyes bajos dolgainkat, félre tesszük nézeteltéréseinket. Még talán arra is hajlandóak vagyunk, hogy őszintén végleg megbocsássunk annak, aki megbántott minket valamikor a múltban. A TV-ben különböző karácsonyi programokról hallhatunk, hogy milyen hangulattal készülnek az ünnepre, és hogyan várják az embereket a különböző helyeken, rendezvényeken. Vannak, akiknek jelent valamit és vannak, akiknek semmit sem jelent ez az ünnep. Valakik bulizással töltik el ezt az egészet, valakik pedig magányosan. A földön minden keresztyén ember ilyen vagy olyan módon, de ünnepel Szentestén.

De mit ünnepelünk ilyenkor valójában? A világ a karácsonyt a szeretet ünnepének nevezi. Mennyire igazuk van! Csak éppen sokan nem tudják igazán milyen szeretetről is van szó. Nem a mi és a másik ember szeretetéről szól ez elsősorban, hanem az Isten szeretetéről. Nem az a kérdés mit ünnepelünk, hanem hogy kit. Nem mi vagyunk a lényeg, s még csak nem is a másik ember. Az egyetlen dolog, aki miatt ilyenkor ünnepelni lehet és kell, ő Jézus Krisztus. Tehát, karácsonykor az Isten fiának a megszületésére emlékezünk. Az Isten lejött közénk és emberré lett. Nagy csoda ez! De csak úgy válhat ez számunkra is csodává, ha észre vesszük ezt a nagy ajándékot és élünk vele. Csak Isten adhat igazi tartalmat ünneplésünknek. A legnagyobb hiba az, ha az ünnepből kihagyjuk az ünnepeltet. Ne hagyjuk ki! Az életünkben kapott ajándékaink mellett adjunk helyet Jézusnak is, hogy ne csak a jászolban, hanem a szívünkben is megszülethessen.

Nagy Zoltán