Az elmúlt héten az aradi vértanúkra emlékeztünk. Október 6-a a magyar nemzet gyásznapja.

Ebből az alkalomból, líceumunkban ezen a napon, a délután folyamán, végzőseink Gyuri tanár úr segítségével, emlékműsorral készültek. A műsor keretein belül hallhattuk azt, hogy a forradalom és szabadságharc bukása után, az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon 13 honvédtisztet végeztek ki, embertelen módon. Ők a fegyelmet, a harctereken kiérdemelt dicsőséget tartották fontosnak életük során. Emberek, akik a magyar szabadságharc hívó szavára, katonai tudásukat adták azért, hogy Magyarország szabad és független legyen.

Ők azok, akik végigharcolták a szabadságharc csatáit, vezették csapatait, embereit. Keményen küzdöttek, mert hittek abban, hogy győzhetnek.

Életük azzal zárult, hogy rajtuk statuáltak példát a megtorlók. Meghaltak, mert szembeszálltak az esküszegő császárral. Elmenekülhettek volna, amikor már tudható volt a vég, hátrahagyva a hozzájuk beosztott katonákat, mégsem tették. Olyan hősök ők, akiket Magyarország történetében csakis vérvörös betűkkel lehet illetni, mert a vérüket áldozták ezért az országért. Minden valamire való magyar embernek tudni, ismerni kell nevüket, tetteiket!

A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Batthyány Lajos előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok ezt saját hatáskörben “porra és golyóra” változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte szemét bekötni és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: “Allez Jäger, éljen a haza!” Magyarország első miniszterelnöke pesti kivégzésének színhelyén 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest.

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt.

A megemlékezést követően, „A kőszívű ember fiai” című filmet tekinthettük meg és követhettük figyelemmel, ami a kiegyezés utáni harcokat és a függetlenség történetét jelenítette meg számunkra.

Sőtér Melánia