Az október 17-19. közötti hétvége több szempontból is különleges volt, mert előkészített lehetőséget adott arra, hogy elcsendesedve leboruljunk Isten lábai előtt, és megerősítsük vele való kapcsolatunkat.

Csendes hétvégénket azzal kezdtük, hogy megszabadultunk minden „elektronikai” terhünktől, hogy semmi se zavarhasson az odafigyelésben és a kapcsolatteremtésben. Majd pénteken 16:00-tól 19:00–ig dicsőítettük az Urat énekléssel, ezután pedig meghallgattuk Makó András tanár úr köszöntő áhítatát, aki arról beszélt, hogy ha meg akarjuk ismerni Istent, akkor ezt legjobban a Biblia olvasásával tehetjük. A tanár úr hangsúlyozta, hogy milyen fontos a helyes istentisztelet, hiszen nem csak szánkkal kell dicsérjük az Urat.

Ezután játékos-táncos esttel folytattuk, ami nagyon szórakoztató, és egyben nagyon fárasztó is volt, majd elkövetkezett a várva várt vacsora. Vacsora után Molnár Sándor Pál tartott áhítatot, melyben a csodákról beszélt, és arról, hogy bár történnek velünk csodák, de ritkán vesszük azokat észre.

A nap zárásaként pedig az  „Isten kegyelméből” című filmet néztük meg, aminek üzenete az volt, hogy bocsássunk meg másoknak, hiszen Isten is megbocsátott nekünk.

A második napot kipihenve kezdtük. A reggeli áhitatot Orosz Ádám tartotta, megosztotta velünk sok jó gondolatát, amit Isten a szívére helyezett, mégpedig, hogy vigyáznunk kell a beszédünkkel, a szánkkal sokkal jobban meg tudunk bántani másokat, mint cselekedetekkel, meg kell válogatnunk szavainkat.

Ezután dicsőítettünk, majd különböző érdekes kézműves foglalkozásokon vehettünk részt, ahol volt lehetőségünk képeslapokat, virágkompozíciókat, őszi koszorúkat is készíteni. Ebéd után volt lehetőségünk láthatatlan színházban részt venni, a csendszobát látogatni, elmélyülni és sport- vagy társasjátékokon megjelenni.

16:30-kor kezdődött a közös éneklés, ami után Pocsai Mária néni és férje, Pocsai Sándor tiszteletes úr előadása következett, melynek az okkultizmus volt a témája.

Itt sok kérdésünkre választ kaphattunk, illetve szembesülhettünk olyan dolgokkal, amik újak voltak a számunkra. Bizonyos dolgokat jó, ha idejében felismerünk és elgondolkodunk rajta. Az előadás után lehetőségünk volt kérdéseket is feltenni Marika néninek és a tiszteletes úrnak, s ők nagyon szívesen adtak válaszokat nekünk.

Nagyon áldott nap volt.

Vasárnap… utolsó nap a csendes hétvégéből. Reggeli után újra összegyűltünk, ismét dicsőítésre. Ezután a főiskolai FRIGY-band -el folytattuk a dicsőítést, amely Maksai Attila előadásával ért véget. A tiszteletes úr előadása a hiteles istentiszteletet világította meg.

Ebéd után megnézhettük a hétvégét magába foglaló diavetítést. Hat órakor gyűltünk újra össze, s néhány biztató szót hallhattunk Pálóczi Gábor diáktársunktól.

Az ízletes vacsora után csendséta következett, amit a Líceum diákpresbitériuma rendezett. A csendsétán számos tanulságos és sokatmondó történetet hallottunk.

Köszönjük a tanári kar és a diákpresbitérium odaadó munkáját a csendes hétvége megszervezésében! Legyen egyedül Istené a dicsőség!