Akció a líceumban, avagy az új ping-pong asztal legendája


Talán már mindenki észrevette, nemrég egy új ping-pong asztallal kedveskedtek iskolánk vezetői és tanárai a sportkedvelők számára. Ez örömteli dolog, viszont tudnunk kell, hogy nagyon komoly háttér szervezéssel valósulhatott meg a vásárlás.

A régivel már több gond is volt, de egyelőre még nem volt pénz az új asztalra. Egy szép tavaszi, vagy inkább egy nyári napon Margit tanárnő és Éva tanárnő kezdeményezésére megkezdődött a szervezkedés az ügy érdekében.

Mivel össze kellett gyűjteni a pénzt az asztalra, kreativitásunkat és ügyességünket használtuk fel, melyből végül nagyon szép dolgok, emléktárgyak születtek. Voltak, akik gyertyát öntöttek, képeslapot készítettek, könyvjelzőket varrtak stb. A kész emléktárgyakat az arra vállalkozó diákok hazavitték, s a saját gyülekezetükben árusították. De erről bővebben maguk a résztvevők jobban tudnak mesélni:

Dobsa Evelin: ,,Gyűjteni a ping-pong asztalért nagyon jó érzés volt, mondhatni felemelő. Jó érzés volt az, hogy segíthettem, tehettem valamit a líceumért. Még jobban érezhettem, hogy kis családunknak én is részese vagyok. Ha ránézek az új asztalra, eszembe jut, hogy én is hozzájárultam. A gyülekezetemben örömmel fogadtak, megdicsérték munkáinkat.”

Pártos Dávid: ,,Azt nem tudom, ki fejéből pattant ki a gyűjtési ötlet, de szerintem jó ötlet volt. Kicsit összefogtunk végre és tettünk annak érdekében, hogy változzon valami. Én készíteni és eladni is segítettem. Azt hiszem karkötőt készítettem és fülbevalót, valamint a gyertyaöntésben próbáltam (!) segíteni. A legnagyobb eladás Kopor Krisztián festménye volt, na meg persze az apróságok: gyertya, kulcstartó, képeslap.

A gyülekezetben dicsérték a munkánkat! – Ezt azoknak üzenem, akik idejüket és idegrendszerüket nem sajnálva dolgoztak. Remélem, lesznek még hasonló dolgok a líceumban, mert így kicsit mi is magunkénak érezhetjük magát a líceumot is.”

 – Bihari Klaudia: ,,Mindenki nagy szeretettel segített, hogy összegyűljön az asztalra a pénz. A líceum diákjai vittek haza magukkal kivarrt képeslapokat és sok más szép dolgot, hogy a saját gyülekezeteikben ők is árulják. A képeslap kivarrásában Margit tanárnő nyújtott segítséget. Sok diák vett részt a varrásban. Főképp azért segítettünk, mert nagy szükség volt már egy új asztalra, hisz a régi eléggé tönkre ment. Sokszor már a labda sem pattogott rajta rendesen. Mivel a mi Istenünk megsegített minket, összegyűlt a pénz. Legyen Övé a hála!”

Grica Alexandra: ,,Nagyon örültem annak, hogy én is részt vehettem a gyűjtésben. Bár a  falumba nem én vittem haza az árusítandó dolgokat, hanem Reni, az eladásukban hála Istennek és is segítségére lehettem. A gyülekezet tagjainak nagyon tetszettek a kézzel készített ajándékok, sokan vásároltak belőlük.”

Beutazáskor mindenki elhozta a pénzt. Kis pótlással, de összegyűlt a megfelelő összeg. Napokon belül már az iskolánkban lehetett az új asztal. A téma szakértőinek véleménye szerint sokkal jobb, mint a régi, örömet okoz a játékhoz.

Szóval, amint látjuk, lelkes diákjainknak nagy szerepe volt az asztal megvásárlásában. De nem kell megfeledkeznünk a tanárokról, hisz az ők közreműködésük és támogatásuk nélkül nem valósulhatott volna meg az ötlet. A diákok nevében köszönjük a lehetőséget, hogy segíthettünk, s persze ebből kifolyólag köszönjük az új ping-pong asztalt.

A gyűjtésért és az eredményért Istené a dicsőség!

Ködöböcz Csilla

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük